A marosvásárhelyi Kultúrpalota építésének századik évfordulója alkalmából szervezett, majdnem kizárólag román nyelvű programsorozat és az egynyelvű óriásplakátok azt bizonyítják, hogy a Maros megyei tanács magyar tagjai nem képviselték határozottan és kitartóan a magyar közösség érdekeit – szögezi le szerdai keltezésű nyílt levelében Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) elnöke, aki írását a magyar önkormányzati képviselőkhöz is eljuttatta.
A Cemo-elnök rámutatott: a magyar önkormányzati képviselők sem a szakbizottsági üléseken, sem a program megszavazásakor nem kérték, hogy legyen magyar programfüzet, magyar plakát és magyar műsor.
Szigeti Enikő hangsúlyozta, a magyarok által megbízott politikusoknak szüntelenül követelniük kell, hogy a magyar nyelv a románhoz hasonló módon legyen jelen a közintézményekben. "A 100 éves a marosvásárhelyi Kultúrpalota rendezvénysorozat diszkriminál, semmibe veszi a magyar közösség nyelvi és kulturális jogait – fogalmazott a civil mozgalom elnöke. – Átnéztük a megyei tanács szakbizottságainak jegyzőkönyvét, mert azt szerettük volna tudni, hogy a magyar tanácsosok kérték-e, hogy az említett program összeállításakor vegyék figyelembe a magyar közösséget is. A program elfogadásáról szóló határozat megszavazásakor a 12 magyar tanácsosból öten voltak jelen és közülük is egy épp szavazás előtt kiment a teremből. Ezt úgy értékeljük, hogy képviselőink nem fordítottak kellő figyelmet erre a fontos, magyar vonatkozású rendezvénysorozatra.
Csép Andrea megyei tanácsos szerdán elmondta, "természetes és normális", hogy kétnyelvű lesz a rendezvény programja, erről már előzetesen egyeztettek az illetékesekkel. "Igaz, hogy a román nyelvű plakátok hamarabb elkészültek és a megyei tanácselnök bemutatta a programot, de az csak egy tervezet. Várhatóan pénteken ismertetjük a magyar vonatkozású programokat" – nyilatkozta Csép Andrea.
Magyarok építették
A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja.
Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített.
A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának" című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos Frany von Tuck és Gustav Klimt Pallasz Athéné áll. A bal oldali angyal kezében Marosvásárhely címerét, a jobb oldali Mátyás király címerét tartja.
A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írok arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók.
Sikeres kaputábla-akció
Nyitottak voltak és elfogadták a marosvásárhelyi magyarok és románok a Cemo által felajánlott kétnyelvű kaputáblákat, s az önkénteseknek sokkal több pozitív, mint negatív tapasztalatuk volt – derült ki a mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján. Tegnap délben Klósz Bálint kapujára szerelték fel az ezredik táblát. Az idős férfi szerint természetes, hogy Marosvásárhelyen lehet és kell használni a kétnyelvű tájékoztató táblákat, így szívesen fogadta a Cemo által felajánlott kétnyelvű táblát.
Horváth Kovács Ádám, a Cemo munkatársa elmondta, hogy az volt a legkirívóbb negatív eset, amikor egy személy kihívta a helyi rendőrséget és arra panaszkodott, hogy zaklatták. A közösségi rendőrök először meg akarták büntetni őket, de végül beismerték, hogy jogilag erre nincs alapjuk, így elmaradt a beígért bírság. "Másrészt megható volt látni, hogy egy idős asszony megsimogatta a kitett kétnyelvű táblát. Fontos hangsúlyoznunk, hogy ez a kis költségvetésű akciónk csak egy kis lépés a valós kétnyelvűség felé, de azt bebizonyította, hogy a marosvásárhelyi románok és magyarok sokkal nyitottabbak eziránt, mint azt a politikusok hirdetik és hiszik" – nyilatkozta Horváth.
"Partra vetett" forgatag
Véglegesen eldőlt szerdán, hogy az eredetileg kiszemelt főtér helyett a Maros-parton rendezik meg a Vásárhelyi Forgatagot augusztus 30. - szeptember 1. között.
Portik Vilmos főszervező elmondta: szerda reggel iktatták és benyújtották javaslatukat a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalba, hogy – az eddigi tárgyalásokat figyelembe véve – milyen feltételek mellett fogadják el az alternatív helyszínként szóbakerült Városligetet. "Azt a kikötést, hogy minden nap lépjen színpadra egy román együttes, nem fogadtuk el, mert úgy véljük, egy civil szervezetnek joga van az általa szerzett anyagi forrásokat úgy és arra felhasználni, ahogy akarja" – kommentálta Portik.
Az engedélyeztetési bizottság azonban bejelentette, augusztus 30-án már egy másik rendezvény számára foglalt a Városliget, ezért csupán a szombatot és a vasárnapot engedélyezik. "Így nem tudtuk ezt elfogadni, és a Maros-parton szervezzük meg a forgatagot"– közölte Portik Vilmos, aki reményét fejezte ki, hogy eléri a magyar közösség tűrésküszöbét az a tény, hogy Marosszentgyörgy területén kell megszervezni a Vásárhelyi Forgatagot. Továbbá azt is elmondta, hogy a városháza illetékeseivel folytatott tárgyalás végén rákérdezett a szeptember elsejére a Városligetbe tervezett Edda-koncertre, amelyről a hivatal illetékesei azt mondták, hogy valószínűleg közös megegyezéssel felbontják a szerződést Patakiékkal.
Soós Zoltán fesztiváligazgató szerint így sikerült elkerülni a rendezvény és a program kompromittálódását. "Ebben a városban meg kell hogy mutassuk magunkat. Bebizonyítottuk, hogy össze tud fogni a marosvásárhelyi magyar közösség, és együtt véghez tudjuk vinni elképzeléseinket" – mondta.
Koreck Mária a folyamatról még elmondta, hogy a Marosvásárhelyért Egyesület egyszerű területigénylési kérést nyújtott be a hivatalhoz, amelyre nem kaptak hivatalos választ, és ez indította el a tárgyalássorozatot, amelynek a végére szerdán került pont. "Kiderült, hogy végül a leszűkített három nap helyett csak kettőre hagyják jóvá a Városligetet, amely amúgy megfelelő helyszín lett volna. Ezért a Maros-parton szervezzük meg a rendezvényt, amely többletköltséget jelent, hiszen az infrastruktúrát ki kell alakítani, ehhez pedig számítunk a támogatókra, a mecénásokra. Mutassuk meg a polgármesteri hivatalnak, hogy igény van erre a rendezvényre, hiszen jövőre ez lesz a tárgyalások kiindulópontja" – fogalmazott, és arra kérte a lakosságot, hogy a városban több helyen megtalálható szórólapokból készítsenek szélforgókat, terjesszék, tűzzék ki autójukra, ablakaikba, ruhájukra, ezzel szolidarizálva a forgataggal, és tiltakozzanak a városháza támogatásának elmaradása ellen.
Szerdán egyébként Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke nyílt levelet írt Dorin Florea polgármesternek, melyben azt kéri az elöljárótól, magyarázza el, mit jelent számára a multikulturalitás és "hogy kerül az asztalra a szegregáció csizmája". Emberi és nemzeti méltóságunkban sért minket azzal, hogy megkülönböztet, nem biztosítja számunkra Marosvásárhelyen, a város főterén a Vásárhelyi Forgatag megszervezését, nem támogatja a rendezvényt abból a közös alapból, amihez marosvásárhelyi magyar adófizetők is hozzájárulnak" – jegyzi meg levelében Brassai.
(Krónika - Wikipédia nyomán)
